184 éves a magyar lóversenysport

Pécsi István írása

A „legnagyobb” magyar gróf Széchenyi István kezdeményezésére 184 évvel ezelőtt rendeztek először lóversenyt hazánkban, így a kontinensen az elsők között futottak a telivérek a zöld gyepen. Csupán néhány évtizedet kellett várni és már jöttek is az egyre komolyabb nemzetközi sikerek. 1876-ban pályára lép Kincsem a csodakanca, aki 54 versenyében nem talál legyőzőre, így belép a halhatatlanok klubjába. A mai napig szinte hihetetlen, hogy egészen Angliáig jutott el és nyert Goodwod-ban. Nem véletlen, hogy szobra azonnal a bejáratnál fogadja a látogatókat Newmarketben a lóverseny múzeumban.

Kortársa Kisbér szintén véghez viszi a csodát, egyetlen magyar tenyésztésű telivérként győz a világ leghíresebb galopp futamában az Epsom Derby-ben.

fotó: racingportal.hu

Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy Batthyány Elemér kezdeményezésre a főváros szomszédságában Alagon az angol Newmarket mintájára a századfordulóra  tréningparadicsom nő ki a homokból. A régió legjobb versenylovai rendre itt készülnek a klasszikus futamokra, a lóállomány minősége és mennyisége is folyamatosan nő.

Az első világháború megtöri a lendületet, a harmincas évekre azonban újra magára talál a sportág, lovaink és szakembereink ismét Európa élvonalába küzdik fel magukat. Közben 1925-ben megépül a mai Kincsem Park, ami korlátlan lehetőségeket biztosít a versenyszervezésre. A sok klasszis telivér közül nehéz neveket kiemelni, azonban Pázmán, Patiance, Tokió, Rascal és az első magyar Tripple Crown nyerő Try Well neve mellett nem mehetünk el szótlanul.

A lovasoknál azonban vitathatatlanul Janek Géza viszi a prímet. A félelmetes képességű lovas még Angliában is maradandót alkot és hosszú időre megalapozza a magyar zsokék jó hírét. A második világégés szinte teljesen lenullázza hazánkban a lóversenyt, ráadásul 1956-ban az itthon maradt három krekk zsoké, Kállai Pál, Bocskai Pál és Alafi Péter egyszerre disszidál a magyar galopp sport eddigi egyik legvitatottabb futama után. Bécsben váratlanul vereséget szenved a korszak kimagasló alakja Imi, honfitársától Roppanttól.

Érdekesség Kállai 1978-ban visszatér és élete utolsó napjáig 2006. októberig versenyez, amivel megdönt minden rekordot, hiszen Ő az egyetlen aktív zsoké 73 éves korában. Legendás alakja megihlet számos újságírót, így Kállai állandó szereplő a médiában.

A háború után a sok nehézség ellenére a közönség kitart a lóverseny mellett, sőt a helyzetet tovább javítja 1963-ban az aranyszőrű táltos Imperiál, aki egy személyben ismertté teszi mindenki számára a sportágat és még Amerikába is eljut. Amikor itthon pályára lép a közönség áhítattal nézi minden mozdulatát, győzelmei után hősként ünneplik.

Utána egyre fogynak a nemzetközi sikerek, majd az 1990-es években egy új korszakban, új importokkal, példádul Ryan's Gift-tel ismét megjelenünk Nyugat Európában, 1997-ben a szürke March Groom még magyar színekben arat sikert a Fürstenberg Rennen-ben.

Egy évtizeddel később jön az újabb a csoda Overdose, aki egy évvel később háromévesen olyan magasságokba emeli népszerűségét, ami talán még Imperiálon is túltesz. Miután felküzdi magát a világ élmezőnyébe, négyévesen tavasszal 20.000 embert csábít ki a pályára, nyergében a földkerekség egyik legnagyobb zsoké alakja Christophe Soumillon. Az Overdose őrület ekkor már átlépi a határokat, a New-York Times címlapon hozza a magyar csodaló történetét, akinek karrierje egy súlyos patabetegség miatt sajnos megreked, ám szerencsére néhány hete Ascotban visszagaloppozza magát a világ élmezőnyébe.  

Az ügetőn fél évszázaddal később, 1883-ban indult el az élet és ott az 1920-as években Baka jutott a legmagasabbra nemzetközi szinten. Európa rekordja után egyetlen hazai ügetőlóként eljut a tengerentúlra és ott sem vall szégyent.  Ebben a szakágban is látványos fejlődést tapasztalhattunk a 30-as években, többek között ekkor épült a Kerepesi úti pálya, amely 2004-ig szolgálta a magyar ügetősportot. A maga idejében roppant modernek számító versenypálya emlékezetes küzdelmek színtere, legendás pesti találkahely, amely még a filmeseket is megihlette, itt játszódik ugyanis az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb magyar játékfilmje a „Sose halunk meg”. 

A világháború után itt is gyorsan gyarapodott az állomány, miután Bródy János első osztályú lovakat importált a tengerentúlról. Ebből a korszakból Kabala és Api a felejthetetlen hősök, de nem szabad kihagynunk Butterfly-t sem, aki 2002-ben 14,3- al örökre megdönti a régi pálya rekordját. A Kincsem Park új pályáján már Illetmény sztár, kétéves korától szinte verhetetlen, majdnem utoléri Apit nagydíjakban aratott győzelmi rekordját.

A rendszerváltás után új alapokon, a nehézségek ellenére folyamatosan próbál megújulni a magyar lóversenyzés, amely változatlanul őrzi meghatározó helyét a régió galopp és ügető sportjában.


forrás: magyarturf.hu